A csontritkulás első tünete nem a fájdalom, hanem sokszor sajnos a csonttörés
Egy kisebb esés után bekövetkező csukló-, csípő- vagy csigolyatörés mögött csontritkulás is állhat. Dr. Áts Katalin reumatológus főorvos összefoglalja, milyen előzményekre érdemes figyelni, mit mutat a csontsűrűségmérés, és hogyan segíthető a törések megelőzése.
Miért nevezik a csontritkulást „csendes” betegségnek?
A csontritkulás, orvosi nevén osteoporosis, a csonttömeg csökkenésével és a csontszerkezet minőségi romlásával járó betegség. A csontok sérülékenyebbé válnak, ezért kisebb erőbehatásra is eltörhetnek.
A csontvesztést általában nem érezzük. Nincs olyan jellegzetes „csontfájdalom”, amely időben jelezné, hogy csökkent a csontsűrűség. Sokszor egy kis traumára bekövetkező törés teszi nyilvánvalóvá a problémát.
Október 20., az Osteoporosis Világnapja arra is emlékeztet, hogy a csontok egészsége egész életünkön át figyelmet érdemel. Gyermek- és fiatal felnőttkorban építjük fel csonttömegünk jelentős részét; később annak megőrzése és a törések megelőzése kerül előtérbe.
A korábbi, kis traumára bekövetkezett törés fontos figyelmeztető jel.
Kinek érdemes fokozottan figyelnie?
Az életkor fontos tényező, de az előzmények, a kísérőbetegségek, a szedett gyógyszerek és az elesések is befolyásolhatják a törési kockázatot. A reumatológiai vizsgálaton ezekre együttesen figyelünk.
- Korábbi, kis traumára bekövetkezett csonttörés.
- Csípőtáji törés a családi előzményben, különösen a szülőknél.
- Tartós vagy ismételt szteroidkezelés.
- Alacsony testsúly, dohányzás vagy túlzott alkoholfogyasztás.
- Menopauza, különösen korai menopauza.
- Gyakori elesések, izomgyengeség vagy egyensúlyzavar.
- Rheumatoid arthritis és más gyulladásos betegségek.
- Egyes bél-, hormonális, vese- és vérképzőszervi betegségek.
- Bizonyos daganatellenes kezelések és más, a csontanyagcserét befolyásoló gyógyszerek.
Egyetlen kockázati tényező jelenléte önmagában még nem jelent csontritkulást. Abban segít, hogy eldöntsük, indokolt-e további vizsgálat.
Mit mutat a DEXA, és mire szolgál a FRAX?
A DEXA elnevezés a csontsűrűségmérés technikájára utal, az ODM a csontsűrűségmérés angol rövidítése. A vizsgálat alacsony sugárterheléssel jár. Jellemzően a csípő és az ágyéki gerinc területén határozza meg a csont ásványianyag-sűrűségét.
A FRAX több kockázati tényező alapján becsüli meg a csípőtáji és bizonyos más, csontritkuláshoz kapcsolódó törések következő tíz évre vonatkozó valószínűségét. A becslés csontsűrűségi eredménnyel és anélkül is elkészíthető.
A modern osteoporosis-ellátás a teljes törési kockázatot értékeli. A csontsűrűségmérés eredményét az egyéni előzményekkel együtt kell áttekinteni.
DEXA-vizsgálat. Fotó: Nick Smith photography / ALSPAC, Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0. Aránytartó méretezés és JPEG-optimalizálás, vágás nélkül.
Négy terület, amelyre érdemes figyelni
- •
Mozgás, izomerő és egyensúly
A csont számára fontos a megfelelő mechanikai terhelés, az izmok számára az erősítés. Az egyensúlyt fejlesztő mozgás az elesések megelőzését is segítheti. Már kialakult osteoporosis vagy csigolyatörés esetén a gyakorlatokat személyre kell szabni.
- •
Fehérje és kalcium
A megfelelő fehérjebevitel az izomzat és a csontok szempontjából is fontos. A kalciumot lehetőség szerint változatos étrendből érdemes biztosítani. A kiegészítés szükségessége az étrend és az egészségi állapot alapján ítélhető meg.
- •
D-vitamin
A D-vitamin-hiány rendezése a csontvédelem része. A pótlás mértékét az életkorhoz, a táplálkozáshoz, a napfényexpozícióhoz, a társbetegségekhez és az egyéni szükséglethez kell igazítani.
- •
Esésmegelőzés
A látásromlás, egyes gyógyszerek, az izomgyengeség, az egyensúlyzavar és a nem megfelelő lábbeli is növelhetik az elesések esélyét. A lakásban a rosszul megvilágított lépcső vagy a felgyűrődő szőnyeg is figyelmet érdemel.
A mozgásképesség és az önállóság megőrzése
A csontvédelem a mindennapokról is szól: a biztonságos lépcsőzésről, a bevásárlásról, a sétáról, a kedvelt tevékenységek folytatásáról. A megfelelően megválasztott mozgás és a biztonságos környezet ebben is támogatást jelent.
A terhelést az aktuális állapothoz kell igazítani. Gyógytornász segítségével olyan gyakorlatok választhatók, amelyek figyelembe veszik az esetleges korábbi töréseket és a mozgásképességet.
Mikor lehet szükség gyógyszeres kezelésre?
Igazolt csontritkulás és magas törési kockázat esetén az életmódi lépések mellett gyógyszeres kezelés is indokolt lehet. Többféle gyógyszercsoport áll rendelkezésre; a választásban a törési kockázat, az életkor, a korábbi törések, a társbetegségek és az addigi kezelések is szerepet kapnak.
A már megkezdett osteoporosis-kezelést önállóan ne módosítsa és ne hagyja abba. A kezelés folytatásáról, váltásáról és az ellenőrzések időpontjáról a kezelőorvossal kell egyeztetni.
A cél, hogy a fokozott törési kockázat időben felismerhető legyen, és a páciens a saját állapotához illeszkedő ellátást kapjon.
Csontritkulás – gyakori kérdések
Lehet csontritkulásom, ha semmim sem fáj?
Igen. A csontvesztés általában nem okoz jellegzetes panaszt. Ezért a kockázat megítélésében az előzményeknek és az indokolt vizsgálatoknak fontos szerepük van.
Csak nőket érint a csontritkulás?
Nem. Férfiaknál is előfordulhat. Az egyéni kockázat felmérése náluk is indokolt lehet, különösen kis traumára bekövetkezett törés vagy más kockázati tényező esetén.
Miért fontos egy korábbi csuklótörés?
Ha a törés kis erőbehatásra következett be, jelezheti a csontok fokozott sérülékenységét. A korábbi törés a későbbi törési kockázat felmérésekor is lényeges információ.
Mindenkinek szüksége van csontsűrűségmérésre?
A vizsgálat szükségességét az életkor, a korábbi törések, a betegségek, a gyógyszerek és más kockázati tényezők alapján lehet megítélni. Erről érdemes orvossal egyeztetni.
Elég a kalcium és a D-vitamin?
A megfelelő bevitel és az esetleges hiány rendezése fontos, de magas törési kockázat esetén további kezelésre is szükség lehet. Az ellátás része a mozgás és az esésmegelőzés is.
Mozoghatok, ha már igazolták a csontritkulást?
A megfelelően megválasztott mozgás fontos része az ellátásnak. A gyakorlatokat az állapothoz és a korábbi törésekhez kell igazítani; ebben gyógytornász segíthet.
Dr. Áts Katalin
A cikk Dr. Áts Katalin októberi szakmai kézirata alapján készült, betegedukációs céllal. Az egyéni törési kockázat, a vizsgálatok szükségessége és a kezelési terv orvosi vizsgálat alapján ítélhető meg.
Szakmai háttér
Dr. Áts Katalin: ReumaHirlevel 202610 – a csontritkulásról szóló szakmai kézirat. NOGG: Clinical Guideline for the Prevention and Treatment of Osteoporosis, 3. fejezet – törési kockázat felmérése; 5. fejezet – életmódi lehetőségek. https://www.nogg.org.uk/full-guideline
